2014. február 14., péntek

Farsangi fánk, nem csak farsangra...






Ki ne szeretné a fánkot, én még olyannal nem találkoztam. Ahol gyerekek vannak ott talán még aktuálisabb a téma. Gyermekkoromban mindig nagymamánk csinált nekünk, vagy fánkot , vagy palacsintát. Mikor megérkeztünk rögtön mondta," jaj hamar süssünk pánkót" (Gyergyóban így hívjuk), vette elő a tálat egy kis liszt, tojássárga, hamar az élesztőt futtatta a kályha szélén, gyúrta is össze, közben locsolgatta vajjal és ott a tűzhely mellett hamar meg is kelt.
Olyan finom puha volt, nem volt egy óriás lyuk a belseje , hanem lágy, ízletes tészta. Később az egyetem alatt ettem még fánkot, de nem szerettem különösebben, mindig vártam a puhaságot, de általában csak egy üres ropogós fánknak nem nevezhető valami került a számba, úgyhogy örültem mikor mamánál finom "pánkót" ehettem.


Most, hogy mamától elég távol kisgyerekkel a házban, meg kellett tanulnom "fánkót" sütni, ahogy Ákosom mondaná.
A kelt tészta alázatot követel, azt csak úgy nem lehet összecsapni, törődni kell vele, egy ilyen hagyománnyal bíró sütemény megérdemli az odaadást .
A recept roppant egyszerű emlékszem mama sosem mérte a hozzávalókat, most már én is tudom, hogy körülbelül miből mennyi kell, és a tészta függvényében még adok hozzá ami kell.

 Hozzávalók: 500 g átszitált szobahőmérsékletű liszt
                     2,5 dkg élesztő
                     10 dkg porcukor és 1-2 csomag vaníliás cukor
                     2,5 dl tej
                     3 tojás sárgája (ha nincs házi, akkor süssünk más sütit)
                     2-3 evőkanál rum
                     1 citrom vagy 1 narancs reszelt héja
                     2-3 jó evőkanál puha vaj
                     1 csipet só

 Most kb. ebből állítottam össze, de sosem készítem ugyanúgy.
A tejben egy teáskanál porcukorral megfuttattam az élesztőt, elkevertem a többi hozzávalóval, egy pár percet pihentettem majd jól bevajazott kézzel alaposan megdagasztottam, nem durván csak szépen, hosszasan, amíg szép hólyagos, bársonyos tésztát kaptam. Letakarva duplájára kelesztettem, ami 1 óra, majd alaposan lisztezett felületen, csak úgy kézzel kinyújtottam és kiszaggattam a fánkokat, ezután egy konyha ruhával letakarva még egy fél órát kelesztettem.






Bő olajat forrósítottam egy magas falú edénybe, az egyik oldalukat fedő alatt kb 1 percig, majd megfordítottam és fedő nélkül készre sütöttem a fánkokat. Kinek cukorral, kinek csokival, kinek áfonyalekvárral tálaltam, én voltam az utóbbi.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése